Vajon az átlagbérhez képest olcsóbb volt a tojás, a sonka vagy a csokinyúl? Nem kíméltük magunkat és a számológépet!
Fotó: Fortepan/ Magyar Rendőr
Ha a hetvenes évek viszonyait a maiakkal vetjük össze, akkor a legmarkánsabb különbség talán abban rejlik, hogy ma igen nehéz egy termék árát meghatározni. Az akkori időkben egy termékből – stílusosan mondjuk egy csokinyúlból – általában alig néhány félét lehetett kapni és az akkori „hipermarketek” vagyis a közértek többnyire központi árral dolgoztak. Nyoma sem volt a mai, gyakran szédítő választéknak és az egymással versengő láncok egymásra licitáló akciózásainak. Ebben a helyzetben azt a döntést hoztuk, hogy egyetlen legolcsóbb, akciós árait vesszük figyelembe a számításoknál. A húsvétra jellemző termékek közül pedig a tojás, a kötözött sonka, a torma, a legolcsóbb és a legminőségibb bor, a kölnivíz valamint a csoki nyúl került a képzeletbeli kosarunkba. Vajon az akkori hivatalosan 2222 Ft-os átlagbérből vagy a mai 264 200 nettó átlagból volt könnyebb az ünnepet megúszni? Fáradságot nem kímélve utánajártunk!
Ha szavazást indítanánk, hogy melyik a legjellemzőbb húsvéti termék, akkor valószínűleg sokan jelölnék be a festésre váró tyúktojást, az ünnepkör (szerelmes)üzenetküldő alkalmatosságát és általános csereeszközét. 1970-ben ennek átlagára 1,4 forint volt, ami azt jelentette, hogy egy átlagfizetésből nagyjából 1587 darabot tudtunk volna vásárolni. A mai szemlénk esetében a legolcsóbb kis kiszerelésnél darabonként 44, míg a 30 darabos tálcán 38 forint volt a hipermarket legjobb ára. Ez a nagyobb kiszerelés esetében 6952 megvásárolható darabot jelentene, ha valaki csak erre szeretné költeni havi járandóságát. A különbség persze rögtön érthetővé válik, ha látjuk, hogy a mai átlagbér a 119-szerese az akkorinak, míg a tojás csak a 27-szeresére drágult. Ha nem az átlagbérrel, hanem a minimálbérrel számolunk (ez jelenleg 111 300), akkor is több, mint 2928 tojásnyit ér ma a fizetés. Nézzük vajon fordul-e a kocka, ha húsvéti sonka árait vesszük górcső alá!
Az 1970-es évben márciusban érkeztek a boltba a füstölt, kötözött sonkák, melyeket 40 és 68 forint közötti áron lehetett vásárolni, attól függően, hogy I. vagy II. osztályú minőségről beszélhettünk. Ez azt jelenti, hogy a nagykanállal evő családok 32 kilogrammnyit vásárolhattak volna ebből a termékből, míg azok akik beérték a gyengébb minőséggel, akár 55,5 Kg sonkával is gazdagodhattak volna. Az idei húsvéti sonkákat – kis túlzással – már a mikulás hozta a boltokba, de az akciók mostanában kezdenek élesedni. Az általunk vizsgált láncnál a kötözött sonka kilója 1400 forint volt, így az átlagbérből 188, a minimálbérből 79,5 kilóra futná. Persze a sonka nem is sonka egy jó kis torma nélkül!
Ebben az esetben a 200 grammos, üveges tormát vettük alapul, ami 70-ben 24 forint volt, ma pedig akcióban 245. Ez az ár azt jelenti, hogy akkoriban 92 üveg csípős finomsággal gazdagodhattunk volna a teljes fizetésünk fejében míg ma 1078 (átlagbér) vagy 454 (minimálbér) darab terhelné a gyomrunkat hasonló esetben. Hát erre igyunk!
Persze az ilyen ételhez valamilyen bor dukál, így vizsgáljuk meg azokat is! 51 évvel ezelőtt a folyó borokat általában 17, a minőségi, hazai nedűket 49 forintért lehetett a kosárba tenni. Az átlagbér ezekből 130, illetve 45 literre lett volna elegendő, ami azért komoly jókedvet generálhatott volna. Ma (a vizsgált boltban) Dionüszosz legolcsóbb, PET palackos nedűjéért 275, a legdrágább magyar jégborért pedig 9398 forintot kell leszurkolni. A vásárolható mennyiség így 960, 28 liter (átlagbér) illetve 404 és 12 liter (minimálbér) vagyis a minőségi borok jóval gyorsabban drágultak, mint a fizetések emelkedésének üteme. Persze egy férfiember ilyenkor félkarú óriás egy jófajta kölnivíz nélkül, ami után heteket kell majd szellőztetni.
Fotó: Fortepan/ Vörös István
Az illatos(?) öntöző matéria 6 Ft áron kellette magát 1970 márciusában, ma pedig ugyanennyit legalább 249 forint befektetésével szerezhetünk be. Ilyen üvegcséből 370-re (1970) vagy 1071-re (mai átlagbér), illetve 446-ra (minimálbér) futná. Végül, de koránt sem utolsó sorban jöjjön az ünnepkör koronázatlan – a rosszindulatú pletykák szerint – gyakran a megmaradt mikulásokból készült királya, a csokinyúl!
Az édes finomságból a hetvenes évek elején, mérettől függően legalább 3 forintot kellett az ABC kasszájában hagyni vagyis 740 darabért már minden, abban a hónapban keresett vasunkat a pénztáros értő kezeibe kellett volna helyezni. Ma a legolcsóbb darabot 319-ért láttuk, vagyis az átlagbérből élők 828, a minimálbért keresők 348 vásárlása után nulláznák le a fizetési borítékot. Persze egyáltalán nem életszerű, hogy valaki egy hónapos csokinyúldiétával vészelje át az áprilist, így zárásként nézzük meg, hogy a termékekből összeállított kosárért mennyit kell(ett) dolgozni.
Ehhez 10 db tojás, 1 kiló sonka, egy üveg torma, 1 liter olcsó bor, 1 kölnivíz és egy darab olcsó csokinyúl árát adtuk össze. 1970-ben ez 1970-ben 104, ma 2868 forintba kerülne. Hogy pontosan mennyi idő alatt lehet ennyit keresni. 1970-ben ez szinte pontosan 1 napig tartott (8 óra), míg ma 2 vagy 4,5 óra, bértől függően. Természetesen ez a példa nagyon leegyszerűsíti a megélhetés problémáit, mert nem veszi figyelembe az egyéb költségeket (rezsi, stb.), de az árak összehasonlítására elég jól megfelel…