SZOT vagy SZÉP-kártya – melyikkel volt olcsóbb a Balaton?

A Kádár-korban a SZOT tízezreket utaztatott a Balatonhoz, ma úgy emlékszünk, hogy nagyon olcsón. De tényleg így volt?

Fotó: Fortepan/ Főfotó

A Tó-retró blog nemrégiben végzett kutatásának egyik fontos megállapítása az volt, hogy azok, akik már éltek az előző rendszerben, a leginkább a SZOT beutalókat (és valószínűleg az azzal járó kedvezményeket) hiányolják leginkább napjainkban. De vajon tényleg jobban megérte akkoriban a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) kegyét lesni, mint ma a SZÉP-kártyá(ka)t használva nyaralást szervezni a magyar tenger partján? Vessük össze a számokat! A cikk elkészítését Nagy Tibor, a Wisen Hungary könyvelőiroda ügyvezetője segítette.

            Egy dolgot már a cikk elején érdemes leszögezni: mint minden esetben, itt is működik a múltat megszépítő emlékezet szűrőhatása, ugyanis a SZOT beutalókat az emberek többsége csak igen ritkán vehette a kezébe. Bár az ilyen nyaralás lehetősége már 1949-ben megnyílt, igazi fénykorát a hetvenes évek végén élte a rendszer. Míg az első évben kiadott 85 ezer beutaló száma dinamikusan növekedett, és 1978-ban már 381 ezren örülhettek SZOT nyaralásnak, ez a szám még mindig elenyésző volt a tanács 4 millió tagjához képest. Elegendő csak a korabeli újságokban panaszkodó emberek leveleit olvasni, akik közül volt olyan is, aki 16(!) éve várta a szerencséjét. Ráadásul aki kapott, az sem biztos, hogy a Balatonhoz, pláne nem a főszezonban. Ezzel szemben, aki jogosult a munkahelyén béren kívüli juttatásra, az éves szinten kaphat ma (a július 1 utáni állapotot figyelembe véve) 450 ezer forintot a SZÉP-kártyáján…

szepkartya1.jpg

Fotó: Fortepan/ Inkey Tibor

            Azt is érdemes felidézni, hogy a SZOT beutaló – noha igen nagy kedvezményt adott – nem nyújtott teljes költségtérítést. Ha példaként az 1970-es évet vesszük számításainknál, akkor egy fonyódi hotelben a SZOT beutaltaknak napi 27, felnőtt családtagjaiknak 37, míg gyermeküknek (12 éves korig) 16 forintot kellett fizetni. Ezért napi háromszori étkezést és ezekhez üdítőket kaptak (ma szoft all inclusive ellátásnak nevezzük ezt, mivel napközben nem jár ingyenes ital a nyaralóknak, mint a teljes all inclusive esetében). Ez összesen a család (két felnőtt és egy gyermek) részére 560 forintnyi plusz kiadást jelentett egy hétre.

Abban az évben az átlagkereset 2222 Ft volt és a két szülő elvben kétszer ennyit vitt haza havonta, tehát a szükséges fizetendőket 3-4 nap alatt megkeresték. Ha a hotelnek nem volt saját strandja, akkor ehhez még hozzájött napi 10 forint strandbelépő (1973-ig ennyi volt a kötött ára minden strandon), vagyis a végszámla 630 forintot mutatott. Aki akkoriban a luxust kereste, annak a kor legnívósabb szállodája, a siófoki Hotel Európa jöhetett csak szóba, ahol egy hét 1617 forintba került teljes ellátással, de ide SZOT beutalóval nem lehetett bejutni.

Aki ma figyelemmel kíséri a balatoni történéseket, az folyamatosan azt hallja, hogy a tó környékén brutális a drágaság, magán emberek számára ez ma már megfizethetetlen. A fenti árak esetében természetesen fő szezont vizsgáltunk, így a mai költségeket is júliusi tartózkodás esetén vizsgáljuk. Mivel a SZÉP-kártya használatával a teljes költség téríthető, így nem az a kérdés, hogy mennyit kell ráfizetni az ellátás igénybevételekor hanem, hogy két szülő éves, béren kívüli juttatása mire elegendő ma a Balaton partján.

Nos július 1-től a Széchenyi Pihenő Kártya vagy közismertebb nevén SZÉP-kártya három alszámlájára évente az alábbi összegek adhatók:

  • szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
  • vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint,
  • szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint

Ez két szülő esetében összesen 900 ezer forint évente, amiből azért akkor is kijön a nyaralás, ha nem gyűjtjük évekig a számlánkon ezt az összeget. De mit kapunk 2021 júliusában ezért a Balaton partján (a booking.com adatai szerint)?

            A már említett Hotel Európa mára nem a csúcsluxust képviseli, hanem a középmezőnyt erősíti, ráadásul itt csak félpanziós ellátást lehet igénybe venni. Ez utóbbi a háromtagú család esetében 311 500 Ft-ba kerül júliusban. Ez még úgy is könnyedén kijön a két szülő számláját vizsgálva, ha csak a szálláshely alszámlával kalkulálunk, míg a vendéglátás keretösszegéből kipótoljuk az elmaradt ebédet és italfogyasztást.

            Ha teljes gondtalanságról és luxusról szeretnék gondoskodni, akkor egy 5 csillagos, all inclusive szállodát kell megcéloznunk (csak hoteleket veszünk figyelembe, magánszállásokat nem!), ami ennek nagyjából a háromszorosába, 1 millió körüli összegbe kerül, de emellett már csak ajándékokra kell költeni. Ugyanakkor jó tudni azt is, hogy a SZÉP-kártya belföldi utazásokban játszott kiemelt szerepe miatt főszabályként a szállás- és fürdőszolgáltatásokért, strandbelépőkért mindhárom alszámláról indíthatunk fizetést, így még ez is belefér a keretbe, csak úgy mint a füredi Hotel Marinában egy hét all inclusive, ami a fenti összegnek kicsit több, mint a felébe kerül.