Vajon tényleg aranyhintó rejtőzik Szentbékkála romjainak környékén vagy csupán legenda a földbe ásott, mesebeli kincs?
Mint ahogyan arról a Balaton legnagyobb rejtélyei című könyvünkben is beszámoltunk, a magyar tenger mélyén, illetve környékén a helyi mende-mondák szerint rengeteg kincs van elrejtve.
Most ismét egy ilyen szóbeszéd nyomába eredtünk, amely a szentbékkáli aranyhintóról szól. A földbe ásott aranyhintóról és a benne rejlő rengeteg kincsről több évszázada mesélnek az öregek a Káli-medence falvaiban. A több változatban is létező mondákban itt is keveredik a képzelet és a valóság.
Az egyik legelterjedtebb verzió a Velétei Palotaromhoz kapcsolódik Szentbékkála határában, amelyet még ma is meglátogathat bárki. A lerombolt torony egy 1559-es birtok összeírás szerint a veszprémi püspökséghez tartozott, velétei és szentbenedekkáli palotaként említve. Más feljegyzések szerint ezen a helyen állhatott III. Béla feleségének kedvenc vadászkastélya is, ezt kapta meg később a veszprémi püspökség. Ehhez a romos épülethez kapcsolódik a kincses monda egyik változata is: a török elől menekülő püspök ugyanis a szentbékkáli palotája mellett, a Tücsök oldalban ásatta el kincsekkel teli aranyhintóját, amely azóta hétévente felbukkan, helyét hajnalban kékes láng jelzi. A faluban ma is vannak, akik hisznek a legendában, s titkon talán keresik is a kincset. Egyesek szerint a hintó nem csak a püspök, hanem a bencés rendi szerzetesek értékeit is tartalmazta. A kincset az évszázadok során sokan keresték, és néhány évszázadokkal ezelőtti feljegyzés szerint volt is, aki sikerrel járt: a falu házainak építésénél ugyanis rendre kerültek elő arannyal és pénzzel teli korsók a földből.
Ebből épült a Rédey féle ház és a katolikus templommal szembeni szürke, Kövesdi féle ház is a településen. De szintén ilyen talált pénzből készült a hagyomány szerint a köveskáli, henyei, szepezdi és sümegi templom is.
A helyi néphagyomány azonban, egy másik hasonló aranyhintóról is említést tesz. Egy XX. század eleji cikkben Vajai Istvánné, Fatér Etelka meséli, hogy Szentbékkálán a romok közül az egyik egy igazi klastrom volt. Ebben a kolostorban az egyházi emberek mellett valódi urak is gyakran megfordultak, így például Nagy Lajos király és felesége, Erzsébet királyné is. A monda ezen változata szerint a híres uralkodópár kicsitnek egy részét ásták itt el, többek között egy pénzzel és ékszerekkel teli aranyhintót. Ebben a mondában is olyannyira hittek a helyiek, hogy az 1800-as években az itt élő és borászkodó családok a romok közelébe telepített szőlőtőkék alatt rendszeresen keresték a kincset. Bár a meséket igen meggyőzően adták elő a falu öregjei az elmúlt századokban, a kincset azóta sem találta meg senki. A reményt végül az számolta fel teljesen, hogy a település mellett (a mai Kőtenger mentén, ami szintén érdekes látnivaló Szentbékkálán napjainkban) a XX. században kavics- és kőbányát nyitottak. Itt rengeteg kőzetet mozgattak meg, de kincset nem talált senki. A bányát végül bezárták, és 1965-ben a Kőtenger különleges természeti képződményként védettséget kapott.