Több, mint 100 évig készült, 3 neve volt és lehetne a Margit híd tükörképe is. Ez csak néhány érdekesség a hídról.
Épül a híd 1950 környékén
Fotó: Fortepan/ UVATERV
Éppen hetven éve, 1950 november hetedikén adták át Magyarország akkori legnagyobb büszkeségét és Európa leghosszabb átkelőjét, az Árpád hidat. A kerek évforduló tiszteletére összegyűjtöttünk pár kevésbé ismert tényt vele kapcsolatban.
- Az Árpád híd a rómaiak találmánya: A híd vonalvezetését már a hazánkat elfoglaló rómaiak kitalálták, hiszen annak helyén egy cölöphíd kötötte össze a folyó két partját és a helytartó, Hadrianus Hajógyári-szigeti villáját.
- A híd ötlete sokkal régebbi, mint gondolnánk: június 11-én tartották az első népszavazást az Óbudánál építendő híd kérdésében, a Schmidt vendéglőben, 1892-ben.
- Nem ment könnyen a névadás: Kevés hídnak volt többféle neve az idők folyamán, mint az Árpád hídnak. Az első elképzelésekben Óbudai hídként hivatkoztak rá és az 1929 decemberében kiírt tervpályázatban is így szereplelt. Először 1936-ban vetették fel az Árpád híd elnevezést, és ezt 1939. február 24-én szentesítették, pár hónappal az építkezés megindulásakor. Az 1950. november 7-ei átadás előtt, márciusban keresztelték át Sztálin hídra, ám ez soha nem terjedt el igazán és 1956 .október 30-án végleg Árpád lesz a neve. Érdekesség, hogy a ’29-es tervpályázatot két holtversenyben megnyerő pályamű közül az egyik „Árpád I.“ jeligével került beadásra. Ezt Dr. Mihalics Győző és Dr. Kotsis Iván műegyetemi tanárok jegyezték.
- Mindig harcban állt más hidakkal: Már tíz évvel a kitalálása után, 1902-ben háttérbe szorította a Csepel-szigetre tervezett három hidat, de később fordult a szerencse. A boráros téri, Horthy Miklós (ma Petőfi) híd a tervpályázatnál és az építés megindulásakor is fontosabbnak bizonyult nála olyannyira, hogy 1932 helyett csak hét évvel később láttak neki. 1945-ben azonban változott a helyzet. A megrongált Duna hidak közül – igaz csak fél szélességében – az Árpád híd olcsóbban volt helyreállítható, így előbb álltak neki, mint a Horthy hídnak.
- Több, mint 100 évig készült: Ahogyan már említettük, az első népszavazás (1892) után csak 1939-ben indult meg a hídon az érdemi munka. Bár a világháború idején dolgoztak rajta, a vasszerkezet építése – nyersanyaghiány következtében – 1942-ben leállt és csak 1948 októberében indult újra. Ugyan a hivatalos átadás ezek után két évvel (1950. november 7.) megtörtént, akkor csak a középső villamos sín és három forgalmi sávot építettek fel.
Jól látszik, hogy csak a híd fele épült meg 1950-re
Fotó: Fortepan/ Magyar Rendőr
Ugyanez felülről…
Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás
A híd kiszélésítése és mai formájának kialakítása a Hungária körgyűrű építésével vált fontossá. Bár a hetvenes évek közepén már esett erről szó, maga a szélesítés 1981. január 19-én kezdődött el.
A Clark Ádám úszódaru a szélesítésen dolgozik
Fotó: Fortepan/ Magyar Rendőr
A munka végleges lezárására 1984. augusztus 11. 00 órakor került sor a forgalom 2×3 sávon történő megindulásával. Ez napra pontosan 102 évvel és két hónappal az első népszavazás utánra esett.
- Lehetne a Margit híd tükörképe: Bár a híd mai formájában szinte teljesen megegyezik a már említett Római cölöphíd vonalvezetésével, az építés több, mint 100 éve alatt többször újratervezték. A pályázaton díjnyertes munkák egyaránt úgy számoltak, hogy a híd egyszerre érinti majd a Margit- és Hajógyári-szigetet is. 1934-ben azonban felmerült, hogy a Margit-szigetet inkább el kellene kerülni. Az ötletet támogatók a gyógyszállóban pihenőket védték volna meg a hídról érkező zajtól. Az akkor készült terv 85 méterrel odébb jelölte volna ki az új vonalvezetést és egy, a Margit-hídhoz hasonló szigeti lehajtót javasolt. Az 1937-ben elfogadott végleges tervben azután visszatértek az eredeti vonalvezetéshez.
- Közel hatvan évig volt rekorder: Az Árpád híd 1950-es átadásakor is az ország leghosszabb hídja volt a maga 981 méterével. Ezt a címet 2007-ben veszítette el a dunaújvárosi Pentele (1682 m) majd a Kőröshegyi völgyhíd (1872 m) átadásával. A főváros leghosszabb hídjának címét még egy évig birtokolta, amikor a Megyeri híd (1861,35 m) erről a trónról is letaszította.