Letépett háztetők és romba döntött nyaralók kísérték minden idők legnagyobb balatoni viharát, melynek a Tagore sétány platánfáit is köszönhetjük.
Forrás: onkormanyzat.mti.hu
Az idősebbek közül sokan ma is esküsznek rá, hogy az 1972. május 19-ei viharnál nagyobbat sem korábban, sem az azóta eltelt időben nem láttak a Balaton környékén és a hivatalos feljegyzések sem tudnak nagyobb viharról a térségben. Az ország első, fotókon is megörökített tornádója elsősorban Balatonfüredet találta telibe, ahol 150 épületet ért komolyabb viharkár. A település üdülőövezetét gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a 140 km/órás szél és a hatalmas szemekben hulló jég. A korabeli szemtanúk állítása szerint a tihanyi rév környékén emelkedett ki a vízből egy több, mint 100 méteres, sötét tölcsér, mely forogni kezdett és olyan tempóval haladt a város felé, hogy volt aki előbb veszítette el a háza tetejét, mint hogy be tudott volna lépni az erkélyről, a biztonságosnak hitt lakásba vagy nyaralóba. Az Olaszország felől közelítő vihar kitörését kékesfekete felhők jelezték, melyek előbb közel éjszakai sötétséget okoztak, majd szórni kezdték a jeget.
A hivatalos beszámolók dió nagyságú szemeket említenek, de a szemtanúk szerint eleinte tyúktojás, majd alma méretű jég hullott az égből. A szél kutyaólakat és hatalmas fákat is a levegőbe emelt, de volt olyan gazda, aki a kombájnját 30 méterrel távolabb találta meg a vihar után. Szintén az esetet átélő helyiek elmondásából tudjuk azt is, hogy a tornádó zaja fülsiketítő volt és szinte ugyanolyan gyorsan tűnt el, mint ahogy lecsapott. Ám ezzel még nem volt vége az ítéletidőnek, hiszen a vihar távozása után még két órán keresztül szakadt az eső és a megrongált tetejű házak belsejét szinte medencévé változtatta. Ezalatt a rövid idő alatt az átlagos, éves csapadékmennyiség fele hullott le, alig 120 perc alatt.
Forrás: onkormanyzat.mti.hu
A helyi tanács már az esőzés közben megkezdte a felkészülést a károk helyreállítására. Azonnali hatállyal a helyszínre rendelték a környékről a kárfelmérőket, mérnököket és építőbrigádokat, sőt még Budapestről is hívtak segítséget. Az előkészületeket persze nagyban lassította, hogy a vihar a szezon előtt, pénteken csapott le a városra, így a legtöbb nyaralótulajdonos csak másnap vagy vasárnap tudott a helyszínre érni. Ráadásul a vihar a város nagy részét rombadöntötte, így a kárbecslőknek éjt nappallá téve kellett a háború sújtotta övezetkehez hasonló terepen dolgoznia. Az előzetes szemle végül azt állapította meg, hogy összesen 150 ház sérült meg a jégverésben, a tornádóban és az azt követő özönvízszerű esőzésben. Az épületekben átlagosan 25-50 ezer forintnyi kár keletkezett akkor, amikor egy átlagos nyaraló 300 ezer forintért talált gazdára. Bár a leginkább az üdülőterület sínylette meg az ítéletidőt, a Balaton egyik ikonikus helye, a füredi Tagore sétány is siralmas állapotba került.
A tanács szintén első intézkedési között rendelkezett a Tüzép környék Tüzéptelepein található tetőfedőanyagok azonnali zárlatáról, de mint kiderült ez nem volt elegendő a helyreállításhoz. Később Veszprémből, sőt Székesfehérvárról is cseréppel, palával megrakott vonatok hozták a segítséget a megszorult városba. Néhány hónappal később pedig földlabdás fák érkeztek Mohácsról, mivel a Tagore sétányt szinte teljesen át kellett alakítani.
Bár az első szemle is megállapította, hogy a part menti sétaúton komolyak a károk, később kiderült, hogy a baj még a becsültnél is nagyobb. Már a szemtanúk is beszámoltak róla, hogy a sétányon sok fát csavart ki és emelt a levegőbe a tornádó, de a pontos szám letaglózó volt. Összesen 86 darab nyárfa dőlt ki vagy tört derékba és a későbbi vizsgálatok megállapították, hogy az 1865-ben ültetett fasor minden állva maradt tagjának meglazult a gyökere. Érdekes epizód, hogy a sétányon álló Széchenyi szobor sértetlenül vészelte át az égszakadást, miközben a köré ültetett nyárfacsoport mind a 15 tagját gyökerestől tépte ki a földből a forgószél.
A pusztítás végül is bizonyos szintig segített a tanácsnak egy régóta húzódó vita lezárásában, ugyanis évek óta nem tudtak döntést hozni a Tagore sétány fáinak ügyében. Annak idején sokan érveltek amellett, hogy a több, mint százéves fák kivágása bűn és csupán a veszélyessé vált egyedeket kellene újratelepíteni, ám a tornádó után ez az érvelés végképp okafogyottá vált. Mint kiderült a nyárfák sokkal nehezebben viselik az ilyen szélsőséges időjárást, mint más fajok, így végül az összes megmaradt példányt eltávolították a partról. Ma már elképzelhetetlennek tűnő módon azonban csupán néhány hónapig állt siváran a Tagore sétány, mivel Mohácsról már a következő év tavaszán megérkeztek az előnevelt platánfák. A 8-10 éves példányokat többmázsás földlabdával együtt szállították Balatonfüredre, ahol daru segítségével állították őket végleges helyükre. 1973 júniusában pedig az ide érkező nyaralók a korábbinál is szebb állapotában találták a sétányt.
Legyen az első!