Ki indította az első magyar mobilhívást, mennyi volt az első előfizetés és a táskatelefon? Mobil nosztalgia töményen!
Egy kis gyorstalpaló a magyar mobilfónia első tíz évéből árakkal, ikonikus telefonokkal és egyéb, teljesen fölösleges tudnivalókkal!
- Az első magyar mobilhálózatot a Westel Rádiótelefon Kft. (még az indulás évében Westel Kft-re váltott) indította el. A vállalkozás a Magyar Távközlési Vállalat 51 és az amerikai US West 49 százalékos tulajdonrészével alakult. A technológiát már 1984-ben elhozták Magyarországra, de akkor még tiltólistán volt, így nem indulhatott el a szolgáltatás. A jég végül azért tört meg, mert 1990-ben még 500 ezer ember várt vezetékes telefonra és volt közöttük, aki egy évtizede jelezte az igényét.
- Az első hálózat még a ma 1G-nek nevezett, 450 Mhz frekvenciát használta, analóg rendszerrel.
- Az első magyar mobiltelefonhívást Bod Péter Ákos kereskedelmi és iparügyi miniszter folytatta amerikai kollégájával. A mérföldkőnek számító beszélgetés a Westel Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján zajlott le, 1990. október 15-én kevéssel 3 óra előtt. Az első szavak pedig a „Jó reggelt” voltak, az időeltolódás következtében.
- A rendszer első évében 3, egy évvel később 6 ezer ügyfelet tudott kiszolgálni, kizárólag Budapesten, de a valós előfizetőszám csak 4500 volt 1991-ben.
- A szolgáltatás ára egy autóéval vetekedett, hiszen a rendszerbe való belépés 75 ezer, egy-egy készülék pedig 73 960 – 135 960 forintba került, míg a havi előfizetési díj 6300 forint volt. A Merkur árlistáján abban az évben a legolcsóbb újautó a Trabant 601 Lim volt 102 ezer forintos árral, egy 3 ajtós Samaráért pedig 285 ezer forintot kértek. Az átlagbér hivatalosan 13 ezer forint körül alakult.
- Az első időben a „táskatelefonok” voltak a mobiltelefónia eszközei. A Westel első kínálatában a Motorola Associate 2000, az Ericsson Hotline Combi és a Benefon Class szerepelt.
- Az első újságcikk, mely a vezetés közbeni mobiltelefonálás veszélyeiről szólt, 1991 márciusában jelent meg a Népszavában.
- A díjcsomagok máig tartó káosza 1991. július 1-én kezdődött, amikor a Westel bevezette második árazási módját, a kevesebbet telefonálóknak. Az új szolgáltatás alapdíja 3.100 forint volt, amely havi 60 perc beszélgetési időt tartalmazott, túllépés esetén a felár pedig a napszaktól függött. Ráadásul ebben az évben a hálózat több vidéki nagyvárosba és a Balatonra is megérkezett.
- Az első nem „táska” telefon 1992-ben érkezett meg a Benefon Max képében.
A Benefon Max
Itt a kisebb méretért a gyengébb adóteljesítménnyel kellett fizetni, amitől a telefon csak városban volt használható az addigra 12 ezerre bővült ügyféltábor számára.
- A 900 Mhz GSM szabványt Európában 1992-ben vezették be. Nálunk 1993 májusában írtak ki tendert a frekvenciára. Erre azért volt szükség, mert a Westelt monopóliummal vádolták a 450-es frekvencia verseny nélküli elnyeréséért.
- A tender eredménye 1993. augusztus 26-án született meg, ahol a Westel mellett a skandináv, holland telefontársaságokat és a Mol Rt.-t tömörítő Pannon GSM örülhetett. A szintén résztvevő DBFA konzorcium az eredményhirdetésen botrányt okozott, amikor csalással vádolta meg a bírákat.
- A két új szolgáltató 1994 március végén indult el, néhány napos különbséggel.
- Induláskor a Westel 900 három díjcsomagot kínált: az Eurofon I-ben 1700 forintos előfizetési díj mellett munkanapokon 7-20-ig 36 forintot, csúcsidőn kívül 28 forintot kellett fizetni percenként. A legmagasabb belépő az Eurofon III csomag esetében volt, ez 4900 forintot jelentett.
- A Pannon GSM előfizetési díja egységesen 2500 forint volt, ám az általuk kínált optimum tarifarendszerben, 7801 Ft és 11 180 forint közötti összegre 35 százalék, 11 180 felett 38 százalék kedvezményt adtak. Tehát ha valaki többet beszélt, egy hívásért kevesebbet fizetett.
- Kezdetben mindkét cég Motorola, Ericsson és Nokia készülékeket kínált az ügyfeleknek, 74 900 és 105 ezer forint közötti árakon. A Westelnél ezen kívül Siemens S1 is kapható volt 76 400 forintért (ez már magyar nyelvű
szoftverrel érkezett).
A Siemens S1
A Pannon legolcsóbbja a Nokia 1011 volt a fentebb említett 74 900 forintért.
- Még az indulás évében, vagyis 1994 szeptemberében megjelentek az olyan ikonikus mobilok, mint az Ericsson 198 és 337 vagy a Nokia 2110 „vasalódeszka” (Ezt a címet az utód 1610 is örökölte).
A két ikon…
- Az első SMS-t 1995. március 20-án a Pannon rendszerében lehetett elküldeni és ezt a szolgáltatást az első hónapban ingyen adta a 0620-as rendszer. A Westel júniusban tette elérhetővé a rövid szöveges üzenetek küldését, eleinte GSM Távirat néven.
- A harmadik nagy szolgáltató, a Vodafone 1999. november 30-án indult Magyarországon, miután a 900/1800 Mhz-es pályázaton már ő is diadalmaskodott.