Magyarország másik legnagyobb hajószerencsétlensége 1954. május 30-án történt a Balatonon. A Pajtás elsüllyedése 23 ember életét követelte.
Tegnap egy sétahajó felborult és elsüllyedt a Parlament előtt és sajnos sok dél-koreai turista és a hajó személyzete is eltűnt vagy életét vesztette. Az viszont kísérteties, hogy pontosan 65 éve, éppen május 30-án történt egy szintén ilyen súlyos hajószerencsétlenség Magyarországon, a Balatonon. A Pajtás gőzös 1954. május 30-án, a déli órákban futott ki a balatonfüredi kikötőből. A kellemesnek ígérkező sétahajókázás nem sokkal az indulás után azonban tragédiába torkollott, a hajó elsüllyedt és 23 utas vízbe fulladt, 56-an pedig súlyosan megsérültek. A hajón egyébként a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott, de akkor az időjárás, a helyszín is sokkal jobban kedvezett a mentési munkálatoknak. Akkor azonban a Rákosi érában nem igen írtak erről a lapok, csak pár soros rövid hírben számoltak be a tragédiáról. Az igazi felelősöket soha nem vonták felelősségre, pedig a szakértők szerint pontosan tudni lehetett, hogy mi okozta a tragédiát.
Így sok-sok év távlatából azonban már sokan feldolgozták a szomorú történetet és megpróbálták megérteni azt, hogy miként is történhetett ez a dolog. Azon a bizonyos napon verőfényes reggelre ébredhettek a Füreden nyaralók, akik ténylegesen sokan lehettek, hiszen ekkor rendezték meg a híres vitorlásversenyt. A vitorlásversenyről való megemlékezés nem öncélú a cikkben, ugyanis ennek igazán nagy jelentősége lesz abban, hoyg megértsük a történteket. De előtte elmeséljük a Pajtás a történetét is. A csavargőzös eredetileg egy dunai gőzhajó volt és 1918-ban épült a Schlick- Nicholson-gyárban. Azt mondjuk nem igazán értem, hogy miután elsüllyedt a Dunán is, miért kellett ismét újjáépíteni és felvontatni a Sión, hogy újra üzembe helyezzék. Végül Siófokon teljesen felújították és egy 120 lóerős gőzgéppel megerősítve, a párt tapsolásától övezve, mindenki dicsőségére forgalomba helyezték a Balatonon. Befogadható utasainak számát 200 főben állapították meg.
Bár már az akkori hajózási szakemberek is sejtették, hogy a Pajtással nincs minden rendben, szólni senki sem mert. A háború befejezése után ugyanis a Rákosi-kormányzat elkezdte fejleszteni a Balatont és annak turizmusát, így a tavi sétahajókázásra is egyre nagyobb igény mutatkozott. Újabb hajók kellettek, de hajóépítésre nem volt pénz. Ilyen viszonyok közepette nem is meglepő, hogy a Pajtás gőzöse mégiscsak a magyar tengeren kötött ki. A Pajtásra az ott dologzók szerint álalndóan jellemző volt az imbolygás, nem volt teljesen stabil a hajótest. Azt senki nem tudja, hogy az eredeti felépítés volt veszélyes, vagy a nagyobb befogadótér érdekében tett átalakítások miatt lett bizonytalan a hajó egyensúlya. Ráadásul a hajózási szakértők szerint egy folyami hajót nem igen lehet a Balatonon használni, mivel ott jóval nagyobb a hullámzás, mint a folyamokon. Egy biztos, hogy azon a május 30-ai napon a hajón tartózkodó vendégek egy oldalra zúdultak, hogy megtekintsék az elrajtolt vitorlásokat és ezzel végzetesen megdőlt a Pajtás. Bezúdult a víz a hajó belsejébe és elkezdődött a gyors süllyedés. A szerencsétlenség helyszínén egyébként a tó vize csak 3,5 méter mély volt, így végül a gőzös oldalra fordulva megfeneklett. Szerencsére a vitorlásverseny résztvevői közül sokan visszafordultak, így rögtön elkezdték menteni az embereket. A 200 vendég közül végül 23 ember vesztette életét.
Bár a korabeli sajtó agyonhallgatta a szerencsétlenséget és egészen a 80-as évek végéig kellett várni, hogy az igazság a nyilvánosság számára is kiderüljön. Mégis sok vitatott részlet látott napvilágot azóta a Pajtás hajót övező balszerencséről. Az akkori közlekedési miniszter azonnal a helyszínre sietett, már csak azért is, hogy megnyugtassa a füredi nyaralókat és helyieket, akik szinte sokkos állapotba kerültek az események után. A hatóságok végül Heisz Pál hajóvezetőt vonták felelősségre, akit azonban az 1955. február 18-án megtartott főtárgyaláson a bíróság mégis felmentette, holott egy korábbi ítéletben 33 évre ítélték. A parancsnokot állítólag évek múltán – hosszas munkaügyi tárgyalás, fellebbezések után – visszavették a vállalathoz, viszont hajót azonban soha többé nem vezethetett, nyugdíjazásáig raktárosként dolgozott. A hajó süllyedésével foglalkozó kutatók viszont úgy vélik, Heisz nem volt felelős a tragédiáért, a valódi bűnös az volt, aki elrendelte, hogy a dunai hajók mindenféle átalakítás nélkül közlekedjenek a Balatonon. De persze az ügy ezen vetületét elsimították. Szintén érdekes fejlemény, hogy a Pajtást kiemelték, felújították és ismét üzembe állították, először Siófok néven a Balatonon majd később Dömsöd néven szolgált a Dunán, ma már viszont állítólag a pilismaróti roncstemetőben pihen.
További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!
Legyen az első!