Ikonikus diszkóhajók a partra vetettől a szocreál csodákig, némi pofoncsattogással fűszerezve.
A Helka a Pogány Madonna című filmben
A Kádár korszakot sokan tartják a Balaton aranykorának és kétségtelen tény, hogy egyedi hangulatával és kommunizmus sajátos szabályrendszerével a magyar turizmus egyik – ha nem is legszebb, de – valószínűleg legérdekesebb időszaka volt. Ezekben az években virágzott a motoros hajózás és ezzel párhuzamosan a diszkóhajók műfaja is. Sokáig elválaszthatatlan része volt a balatoni nyaraknak az éjszakai diszkójáratok esetlen, festett villanykörtés bája, mely mára átadta a helyét a profi hangosítással és minőségi világítással felszerelt bulihajók kiszámított professzionalitásának. Ráadásul a Kádár korszakban ezeknek a hajóknak a jó része inkább a külföldi turisták pénzére hajtott, így az átlag magyar ember számára egyenértékű volt a tiltott gyümölccsel. Posztunkban néhány ikonikus diszkóhajót mutatunk be, melyekhez szinte mindenkinek fűződik valamilyen élménye annak, aki akkoriban gyakran járt a Balatonhoz nyaralni.
Ha a hajók készítésének időrendjében haladunk, akkor az első meghatározó diszkójárat a Helkavolt, mely testvérével, a Kelénnel együtt 1891-ben épült, a Balatonfüredi Hajógyárban. A Helka fém hajótestből és fa felépítményből állt. Legjelentősebb felújítására 1964-ben került sor és ezután még 14 évig szolgálta a balatoni hajózást, majd 1980-tól beindult a parti. Ma már nem lehet tudni, hogy kinek támadt az az őrült ötlete, hogy a Balatonfüreden partra emelt hajóból diszkót alakítson ki, de a Helka ezzel a korábbiaknál is egyedibbé vált. A kedves olvasó jól sejti: igen a sólyákra állított Helka szerepelt Bujtor István, Pogány Madonna című filmjének több jelenetében. A szebb napokat is megélt jármű fedélzetéről pofozta a partra és a vízbe a helyi rosszfiúkat Ötvös Csöpi, és itt végezte meglehetősen feltűnő megfigyelő munkáját az öreg Matuska, egy újság mögé rejtőzve. A Helka diszkóhajó azok közé a helyek közé tartozott, ahová nem mehetett be bárki, különösen nem akkor, ha magyarul beszélt és legendás volt arról is, hogy esténként ledér táncoslányok szórakoztatták az egybegyűlteket és az élményen kívül gyakran nemi betegségekkel is megajándékozták őket. A hajó 1994-ig kornyadozott a parton, amikor a Balatoni Hajózási Rt. visszavásárolta és két évvel később újra vízre bocsátotta. A Helka ma is menetrendszerűen szeli a magyar tenger habjain, mint nosztalgia hajó, míg a helyén ’Füreden egy hajót formázó kávézó emlékeztet az ikonikus szórakozó helyre. Talán egyszer ugyanilyen megnyugtató módon rendeződik a másik neves diszkóhajó, a Beloianniszsorsa is.
A Beloiannisz
Forrás: Fortepan/ Umann Kornél
Ha a Helka azért is híres, mert a legrégebbi balatoni hajó, akkor a Beloiannisz a mérete miatt is megérdemelné a hírnevet. Megszámlálhatatlan szerelem szövődött ezen a monstrumon, mely a BAHART flottájának ékessége és egyben legnagyobb hajója is volt. 600 fős befogadóképességével közel ötször annyi embert tudott szállítani, mint a Helka. Ez a jármű szintén a Balatonon, pontosabban a Balatonfüredi Hajógyárban készült 1952-ben és több, mint ötven éven át szolgálta a turisták és a szórakozni vágyók hadát. A görög kommunista vezérről elnevezett hajó megszámlálhatatlan képeslapon, prospektusban és filmben tűnt fel és egy időszakban maga volt a Balaton, sőt a rendszerváltás után a nevét is Balatonra változtatták. A büszke járművet 2003-ban érte utol a sorsa, amikor leromlott állapota miatt egy utolsó Tihany, Balatonfüred, Siófok körút után végképp leállították. Ezek után a legismertebb diszkóhajó több, mint tíz éven keresztül várta a sorsát a Siófoki kikötőben, míg 2014 márciusában a Sió-csatornán keresztül el nem hagyta – egyelőre úgy tűnik végleg – Balatont. A Beloiannisz két évig Újpesten horgonyzott, sőt próbajáratot is tartottak vele, ennek eredményeképpen pedig menthetőnek ítélték meg az állapotát. 2016-óta a balatoni flotta egykori ékköve a neszmélyi Hajóskanzenben várja a felújítás megkezdését, bár nem a tárlat részeként, hanem a parti fűzfák takarásában. Az említett két hajóhoz képest tejfelesszájúnak minősülnek a felsorolás legmegosztóbb és legmodernebb hajói, a Siófok, a Badacsonyés a Füred, vagyis a balatoni katamaránok.
A „hármasikrek” három éven belül érkeztek a Balatonra, a MAHART Újpesti üzeméből, ahol építették őket. 1978-ban érkezett meg a Siófok hajóteste, majd – csakúgy, mint a másik két duplatörzsű – a Balatonon kapta meg a felépítményét. A következő évben gazdagodott a magyar tenger a még szögletesebb Badacsonnyal, majd 1980-ban a szerzett tapasztalatok alapján némileg áttervezett Füreddel. Ez utóbbi hat méterrel nagyobb, mint két testvére és némileg a formája is eltér azoktól, de az emberek nagy része szerint sajnos ettől sem lett szebb.
Forrás: wikimedia
A három hajó kora csúcstechnikáját képviselte, némi kommunista ügyetlenkedéssel fűszerezve. Hiába ügyes elv ugyanis a katamaránok kettős törzsének kialakítása, ha a tervezésbe hiba csúszik és előnyei egy része nem érvényesül a gyakorlatban. A dupla hajótest ugyanis egyszerre ad szélesebb alátámasztást – és ezzel nagyobb stabilitást – és teszi lehetővé a kisebb közegellenállást és kisebb merülést is. Ezek a hajók elméletben egy méretükhöz képest kisebb motorral is gyorsabbak lehetnek, mint egytörzsű társaik, ám a hármasikrek esetében a talpak végének kialakítása miatt ez csak elképzelés maradt. A három katamarán ugyanis meglehetősen lomha hajónak számít. Azonban a fura forma és a modern felszerelés mégis a legmodernebb utazó- és diszkóhajóvá tette őket, lévén, hogy a szögletes, üvegekkel zárt fedélzet hatalmas belső teret, a felszerelt légkondicionálás pedig kellemes klímát biztosított a szórakozni vágyók számára.
A három egyedi hajó ma is szolgálatban van, sőt a Siófokot nemrégiben teljesen felújították és modernizálták, míg a másik két testvér esetében is tervben van az újjászületés.
Legyen az első!